A "szemgolyó-forgatás" technika: A tárgy és a papír váltakozó szemlélése csak a pupillák mozgatásával

Mielőtt megtanulnánk a "7 látásérzék" technikát, amely a látott dolgokat úgy rajzolja le, ahogyan azok látszanak, először is gyakoroljuk a "szemgolyó-forgatás" technikáját. Ennek során a fejünket mozdulatlanul tartva csak a szemgolyóinkkal váltakozva nézzük a rajzolni kívánt tárgyat és a rajzpapírt.
A "szemgolyó-forgatás" technikájához a művész függőlegesen egyenesen tartja a fejét, és úgy helyezi el a testét, a festőállványt és a rajzolni kívánt tárgyat, hogy mindhárom ugyanabba az irányba nézzen.

[1. ábra] Akvarell tájkép közvetlen megfigyeléssel, 10-es méret. A művészek a testük elé helyezik a festőállványt, és a rajzolni kívánt tárgyat a festőállványon keresztül nézik.

1) A papírt úgy helyezzük el, hogy a művész tekintete derékszöget zárjon be vele, és a tekintet a papír közepén legyen. Így a papír nem látszik trapéz alakúnak a perspektíva miatt, és rögzítjük a papírt.
A legjobb, ha a festőállványon helyezzük el a papírt. Ha kénytelenek vagyunk asztalra vagy a földre tenni, akkor ragasztószalaggal rögzítsük, hogy ne mozduljon el. Ez azonban megnehezíti a tekintet és a papír közötti derékszög fenntartását, és könnyebben elmozdulhat a fejünk. A papír rögzítése segít abban is, hogy ne a tervek szerint, hanem a látott dolgok szerint rajzoljunk.
2) A papír széleit vízszintesen és függőlegesen rögzítjük, és ezeket a széleket használjuk vízszintes és függőleges támpontként a rajzolás során. A látásérzék segítségével megkeressük a függőleges és vízszintes vonalak meghosszabbításának pontjait, és ezeket használva rajzolunk. A dőlés mértékét a függőlegeshez és vízszinteshez képest határozzuk meg. Ezért rögzítjük a papírt úgy, hogy a szélei vízszintesek és függőlegesek legyenek. Ha a papír nem téglalap vagy négyzet alakú, hanem más alakú, akkor halványan rajzolhatunk egy négyzetet, amit vízszintes és függőleges támpontként használunk, és miután elkészültünk, letörölhetjük.
3) Ha fényképet vagy képet rajzolunk, akkor úgy rögzítjük, hogy derékszöget zárjon be a művész tekintetével. Háromdimenziós jelenetek rajzolása esetén a művész szeme és a rajzolni kívánt tárgy automatikusan derékszöget alkot, így erre nem kell figyelni.
4) A <rajzolt tárgy>, <a művész teste> és <a papír> mindhárom ugyanabba az irányba legyen elhelyezve. Így a <modell függőleges, vízszintes és dőlési szögei> és a <papír függőleges, vízszintes és dőlési szögei> megegyeznek.
Ha a rajzolni kívánt tárgy a festőállvány mögött és felette van, a szemgolyó fel-le mozog, és ez a leggyorsabb és legpontosabb rajzolási módszer. Ha a vászon túl nagy, és a modell nem látható rajta, vagy egyéb okok miatt a rajzolni kívánt tárgy balra, jobbra vagy ferdén helyezkedik el, akkor a tekintet balra, jobbra vagy ferdén mozog, vagy a fejünket mozgatjuk a rajzolás során. Ilyenkor a modell és a papír dőlése eltérő lesz. Ebben az esetben meg kell figyelni a modell függőleges és vízszintes vonalaihoz képesti dőlésszöget, és át kell alakítani a papír függőleges és vízszintes vonalaihoz képesti dőlésszöggé. Ha a modell és a papír függőleges és vízszintes vonalai közötti különbség kicsi, akkor a főiskolai felvételi vizsgákon a gipszrajzok gyorsabb elkészítése érdekében a vászon bal vagy jobb oldalára támasztják a radírt, hogy a gipszszobor és a papír dőlése megegyezzen. Ez azonban nem mindig pontos, és a papír dőlése hátrányos lehet.
5) A művész feje, a modell és a papír mind mozdulatlan maradjon. Ha bármelyikük is elmozdul, a függőleges és vízszintes vonalak meghosszabbításának pontjai is megváltoznak. A művész hátraléphet, vagy jobbra-balra mozgathatja a fejét, hogy ellenőrizze a rajzot, de a rajzolás során a fejét mozdulatlanul kell tartania. Vannak művészek, akik jobban látják az árnyékokat, ha mozgatják a fejüket, de a szemgolyó maradjon a helyén.

[2. ábra] 7 látásérzék technikával közvetlen megfigyeléssel, 34 perc alatt, 27x39 cm,

A látásérzék segítségével, amikor "megkeressük a függőleges vonalak meghosszabbításának pontjait", "megkeressük a vízszintes vonalak meghosszabbításának pontjait", "meghatározzuk a függőlegeshez és vízszinteshez képesti dőlésszöget", a fejünket függőlegesen egyenesen kell tartanunk, hogy megőrizzük a függőleges és vízszintes érzékünket, és pontosan meg tudjuk határozni a dőlésszöget. Amikor a látásérzékünkkel rajzoljuk meg a függőleges, vízszintes vonalakat és a dőlésszöget, akkor is, ha ferde testtartású vagy oldalra fekvő modellt rajzolunk, a művésznek egyenesen, függőlegesen kell tartania a fejét, és úgy kell megfigyelnie a modellt. Ez hasonlít ahhoz, mintha fejjel lefelé álló embert rajzolnánk, és nem fordulnánk fejjel lefelé. Amikor az arcot strukturálisan akarjuk megérteni, lehet, hogy ferde testtartású modellnél a művész is megdönti a fejét, de a struktúra megértése és a rajzolás során ez nem szükséges, ha csak a látásérzékre támaszkodunk. Sőt, ha elhagyjuk a struktúrára vonatkozó gondolatokat, akkor a látásérzék függetlenné válik a gondolkodástól, és fejlődik. A látásérzék fejlesztése érdekében el kell hagynunk a struktúra megértésével kapcsolatos gondolatokat.

[3. ábra] Valós modell megfigyelésével 7 látásérzék technikával, közvetlen megfigyeléssel, 19 perc alatt. 27x39 cm,

[4. ábra] A vonalak dőlési szöge a függőleges és vízszintes vonalakhoz viszonyítva van meghatározva.

Egyenes háttal és egyenes fejjel, mozdulatlanul, képzeljük el, hogy a papír előttünk van. Figyeljük meg a rajzolni kívánt tárgyat a papíron keresztül, majd gyorsan mozdítsuk át a tekintetünket a papírra, majd újra a tárgyra, és ismételjük meg ezt a mozgást. Amikor a tárgyra nézünk, jegyezzük meg a vonalak alakját, a pontokat és a felületeket. Amikor a papírra nézünk, mielőtt a rövid távú memória eltűnik (13 másodpercen belül), rajzoljuk le az emlékképeket. Ha eltűnik a rövid távú memória, akkor gyorsan nézzük meg újra a tárgyat, majd a papírt, és folytassuk a szemgolyó mozgását a tárgy és a papír között. A "látott dolgok leképezése" a rövid távú memória (13 másodperc) alapján történik. Egyetlen pillantás után 1 másodpercnél rövidebb idő alatt való rajzolás gyorsabb és pontosabb, mint ha 3 másodpercig rajzolnánk. Minél gyorsabb a szemgolyó mozgása, annál gyorsabb és pontosabb lesz a rajz. Ha egy pillantás után több percig rajzolunk, akkor az nem látás alapján, hanem hosszú távú memória vagy gondolkodás alapján történik. A "látott dolgok leképezése" azt jelenti, hogy a látásérzékkel rajzoljuk le, amit jelenleg látunk.
Következő alkalommal a "7 látásérzék fejlesztése" című sorozat első részét tanulmányozzuk: a függőleges vonalak látásával kapcsolatos érzék fejlesztését.